„Nem vagyok varázsló, hogy mindenki problémáját huss megoldjam!”

Ha valaki találkozik legújabb szerzőnkkel, Gáspár Enikővel, aki megengedő nevelés és nőiség tréner, akkor egy nagyon karizmatikus, energiabomba nőt ismerhet meg a személyében. Hamarosan megjelenő könyve kapcsán leültünk vele egy kávéra, hogy az élet nagy dolgairól beszélgessünk: nőiségről, anyaságról, az egyedülálló szülői létről és munkáról.

Megengedő nevelés és nőiség trénerként pontosan mi a célkitűzésed?

Megengedő nevelés és nőiség trénerként azoknak az anyáknak tudok segíteni, akik szeretnék támogatni a gyermekeiket abban, hogy magabiztos, önazonos és kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak. Törekszem rá, hogy a hozzám forduló nők felidézzék magukban a nőiességet, és ezt kamatoztassák az életükben és a kapcsolataikban.

A kulcs bevezetőjében őszintén beszámolsz arról, hogy milyen fordulópontok vezettek el odáig, hogy létrejöjjön a Happy Mami közösség és megszülessen ez a kis könyv.

Igen, 2016 februárjában több olyan dolog történt velem, aminek a hatására elkezdtem önmagammal foglalkozni. Rájöttem, hogy az életem nem abba az irányba tart, amerre szerettem volna, ezért elkezdtem a következő hónapokban segítséggel magamon dolgozni, kibogozni a gyerekkorom óta felhalmozódott drámákat. Közben elvesztettünk egy jogi pert, ami miatt hatalmas pénzösszeget kellett kifizetnünk. Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy nem sanyargatom magam tovább, hanem hálás leszek. Facebookon elkezdtem kiírni magamból, hogy aznap miért adok hálát. Például, hogy sütött ma a nap vagy Sophie, a kislányom, sírás nélkül ment be a bölcsibe. Az, hogy ezeket az apróságokat tudatosítottam magamban, ráébresztett arra, hogy mennyi fantasztikus dolog vesz körül. 2–3 hét elteltével megkérdezték az ismerőseim, hogy miért csinálom ezt. A válasz pedig mindössze ennyi: Jobban érzem magam tőle.

Közben elkezdtem reformpedagógiával foglalkozni, és egyre több kérdést kaptam gyerekneveléssel kapcsolatban is. Az egyik ismerősöm sóhajtott fel, hogy „De jó lenne, ha itt lennél Budapesten és összeülhetnénk, és csak beszélnél ezekről a dolgokról!” Ez ébresztett rá, hogy a tapasztalataim vagy gondolataim másoknak segítségül szolgálhatnak. Ezért hoztam létre a Happy Mami csoportot, ahova minden nap írtam 1-1 posztot. Az itt megjelenő témák pedig bekerültek a könyvbe.

Miért kezdtél el írni?

Terápiául szolgált számomra, emellett úgy éreztem, hogy ha valaki, aki olvassa ezeket a sorokat, átment már hasonló megpróbáltatásokon, akkor erőt adhatok neki azzal, hogy a tudomására hozom, nincs egyedül.

Mi a legkedvesebb élményed, ami az íráshoz kapcsolódik?

Mielőtt az önismeret és önfejlesztés útjára léptem volna, a lányom nagyon nyugtalan gyerek volt. Mindig minden pillanatban szüksége volt rám, képtelen volt két percig egyedül játszani. Az ember agyon vásárol mindenfélét, hogy a gyerek nyugiban legyen, de mégse tudod lefoglalni. Az írással kapcsolatos legnagyobb élményem, amikor kint ültem a teraszon, és realizáltam, hogy 15 perce csak írok, miközben a lányom a homokozóban játszik. Mindketten megnyugodtunk, mindkettőnkre hatott a bennem lejátszódó öntisztító folyamat. Ami bennem változik, az benne is változik, tükröt tart elém. Amikor Sophie nyugtalan, dacol, dühös, akkor legtöbb esetben megnézem, hogy mi van bennem. Mert az esetek többségében én vagyok nyugtalan, nekem van bajom.

Mire van szükséged, mikor írsz?

Az egyensúlyomra és arra, hogy jól legyek. Amikor pocsékul vagyok, agyalok, aggódok, akkor nem tudok írni. De bármi érdekeset, furcsát, szokatlant látok, az elég ahhoz, hogy abból poszt szülessen.

Mi a legnagyobb ihletforrásod?

Közhelyesen hangzik, de az élet. Az emberek, a természet. A gyerekem, hogy mit csinál vagy mond. Szeretek kimenni az erdőbe és ott elcsendesedni. Ezek mind arra sarkallnak, hogy írjak róluk, de a hétköznapi konfliktusok is ugyanúgy hatással vannak rám, fontosnak tartom, hogy ezek se maradjanak a szőnyeg alá söpörve.

Kiknek ajánlanád a könyvedet?

Mindenkinek, aki nyitott a változásra, szeretné elengedni a fásultságot, a megfelelési kényszert, amit magával szemben állított fel. Mindent jól akar csinálni, ezért rettenetesen fáradt. Azoknak, akik tökéletes anyák, nők, feleségek, kolléganők, vezetők szeretnének lenni. Azoknak, akik keresik az egyensúlyt az életben a szerepeik között: ebben a nagy balanszírozásban hajlamosak vagyunk elveszíteni önmagunkat. Azoknak, akik belefáradtak abba, hogy harcoljanak, és inkább csak szeretnének örülni az életnek.

Mit tanácsolnál az olvasóidnak? Az édesanyáknak? Ami fontos üzenete a könyvnek is.

Te legyél az életedben az első. Ne a gyerek, ne a férj, ne a szüleid, ne a barátok. Mindig te legyél az első és azt tedd, ami jólesik.

Milyen könyveket ajánlanál önismereti és gyereknevelési témában?

A mostani személyes kedvencem a Beszélgetések Istennel című könyv Neale Donald Walschtól. Ebben minden benne van, amit az elmúlt években tanultam. Nagyon nagy érték ez a könyv, de haladóknak szól, akik most kezdenek el önismerettel foglalkozni, azok talán még várjanak kicsit ezzel az élménnyel.

Emellett Vekerdy Tamás nézetei nagyon közel állnak hozzám, inspirál a munkássága. Bátran ajánlom bárkinek, hogy ismerkedjen meg a reformpedagógiával, például a Montessori módszerrel. Hogy hogyan tudunk önálló és boldogabb gyerekeket nevelni. Hogyan tudunk keretek között nekik teret engedni, hogy kipróbálják magukat. A megengedő nevelés nem azt jelenti, hogy a gyerek azt csinál, amit akar. Határok igenis kellenek, szabályok, amiket következetesen betartanak, de ezeken a határokon belül nyugodtan mozogjon a gyerek.

Pár évig Ausztriában éltél, és csak nemrég költöztél haza. Az írás mellett mivel foglalkozol?

Igen, nemrég jöttem haza, mert az anyanyelvemen szeretnék beszélni és írni, ez a szeretetnyelvem 🙂 Amíg Ausztriában éltünk, addig egy reformpedagógiai iskolában, majd bölcsődében dolgoztam, az elmúlt 4 évben gyerekekkel foglalkoztam.

2017-től fogva tartok egyéni konzultációkat és képzéseket nőknek és férfiaknak egyaránt. Próbálok ebben a változásban segíteni, de nem vagyok varázsló és nem tudom mindenki problémáját huss megoldani, ebben a másik félnek is partnernek kell lennie, hogy együtt dolgozzunk azon, ami miatt hozzám jött. Fontos, hogy tudatosan vizsgáljuk önmagunkat.

Kiknek ajánlod a kurzusaid?

Aki szeretne változást az életébe, szeretne boldogabb lenni, kiszállni egy bántalmazó kapcsolatból, elégedetlen önmagával. Onnantól kezdve, hogy megszületik a szándék: megváltoztatod, amit nem szeretnél tovább folytatni, akkor meg fogod találni azt az embert, aki ebben segíteni tud neked. Ez lehet egy pszichológus, egy spirituális guru, egy barátnő, akárki. Mindenkinek másra van szüksége, ezért engem azok találjanak meg, akiknek én kellek ehhez, akiknek az én gondolataimra, energiáimra, szellemiségemre van szükségük. Tedd fel a kérdést, hogy ki az, aki neked segíthet!

Mennyire nehéz összehangolni a munkát, az írást és azt, hogy egyedül neveled a kislányod?

Rohadtul! 😀 Nem a hagyományos modellt csinálom, hogy reggel elmegyek dolgozni, délután elhozom a gyereket az oviból, utána meg nekiesek a házimunkáknak. Sokszor rosszul éreztem magam emiatt, hisz ha nem 8 órában dolgozom, akkor mégis mitől vagyok fáradt? Végül is nem csinálok semmit. Milyen anya vagyok én? Aztán megértettem, hogy egyedül nevelni egy gyereket önmagában is hatalmas feladat. A gyereknek te elégíted ki minden szükségletét, amit csak akkor tudsz megadni, ha közben te is jól vagy, mind lelkileg, mind érzelmileg, mind testileg. Az pedig, hogy te rendben legyél, szintén munka. Neked kell mindent megoldani, a te válladat nyomja a felelősség. Te viszed el a kocsit a szervizbe, te cseréled ki a villanykörtét is. És mindeközben ne veszítsd el azt, hogy nő vagy.

Sok mindent csinálsz a mindennapjaidban. Milyen számodra egy ideális nap?

Szeretem a reggeleket kihasználni, szeretek korán kelni, írogatni. Időt szánok magamra, hogy feltöltekezzek. A reggeli gondolatok megalapozzák az egész napomat. Reggelente írok egy listát, hogy miért ismerhetem el magam. És ezt tanácsolom is mindenkinek, csodálatos érzés papírra vetve látni minden apróságot, ami elismerést érdemel, egy olyan világban, ahol sokszor hiányoljuk a pozitív visszajelzéseket.

Nagyon fontos számodra a nők közötti összefogás, egymás támogatása. Milyen erőt adó üzenetet küldenél nekik?

Gyógyítsuk egymást, magunkat, a generációnkat. Azzal, hogy én gyógyulok, gyógyul a gyerekem és a nők körülöttem. Keressük azokat, akikkel jól érezzük magunkat, és vegyük körül magunkat ilyen emberekkel.

Megosztom:

Ezek is tetszhetnek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük